Ápolási díjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az a munkavállaló, aki édesanyja betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot kért, és jelenleg ápolási díjban részesül, vagy meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Végezhet munkát részmunkaidőben a cégnél az ellátása veszélyeztetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megilleti az egészségügyi szolgáltatás. Sőt, mivel az ápolási díjból nyugdíjjárulék kerül levonásra, szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet is szerez.Ami az ápolási díj melletti keresőtevékenységet illeti, a Szoc-tv. 42. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységével összefüggésben egyértelműen fogalmaz, miszerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalót, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek kell tekinteni. Az előző jövedelem hiányában a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Hány órában foglalkoztatható egy rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállaló annak érdekében, hogy ne veszítse el a járadékát, illetve a rokkantsági ellátását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rokkantsági ellátásban részesülő személyről van szó, akinek keresőtevékenységét a jogszabály nem munkaidőhöz, hanem a keresőtevékenységéből származó nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelméhez viszonyítva korlátozza.A 2011. évi CXCI. tv. 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től

Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
Részlet a válaszából: […] Az 1948. évben született személy 2009-ben tölti a 61.életévét. Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjkorhatára a 62. életéve.2010-től tehát továbbra is figyelni kell, hogy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban áll-e, illetőleg egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Részmunkaidőben foglalkoztatott rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdező 2009. január 1-jétől a rokkantságon alapulónyugellátás mellett abban az esetben vállalhat munkát, ha hat egymást követőhónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóvalés egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő csökkenésénekhatása kettős.Egyrészt a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem csökkenésemiatt alacsonyabbá válik a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem. Ennek hatásátazonban pontosan lehetetlen felmérni, hiszen ez csak egy év, miközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja II.

Kérdés: Mennyi lehet annak a rokkantnyugdíjasnak a nettó jövedelme, akinek a nyugdíjához az 1987-2003. évek alapján megállapított nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összege 60 743 forint? Részmunkaidős munkavállalóként a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett keresete 60 092 forint.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban egyrészt tisztázni szeretnénk, hogy a kérdésbőlnem derül ki olyan pontos információ, amely alapján nyugodt szívvelmegválaszolhatnánk a kérdést. Ehelyett csak feltevésekre alapozunk, ígyfeltételezzük, hogy a rokkantsági nyugdíjat 2003-ban állapították meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?
Részlet a válaszából: […] ...– a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkalcsökkentett – keresetének havi átlaga a rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát,illetve annak a megállapítást követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára

Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos nyugdíjjogszabály, a Tny-tv.rendelkezése szerint a rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult.Csak abban az esetben szerezhetne jogosultságot öregségi nyugdíjra, ha arokkantsági nyugdíja megszűnne. Mivel a kérdező nem írta meg, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
1
2