31 cikk rendezése:
11. cikk / 31 Felhasználási szerződés
Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
12. cikk / 31 Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
13. cikk / 31 Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
14. cikk / 31 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
15. cikk / 31 Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
16. cikk / 31 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
17. cikk / 31 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
18. cikk / 31 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
19. cikk / 31 Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó
Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
20. cikk / 31 GYES-ben részesülő ügyvezető munkavégzése
Kérdés: Fennáll a minimális járulékfizetési kötelezettség egy kft. GYES-ben részesülő ügyvezetője után, aki az ellátás mellett heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket? Teljes szolgálati időt szerez az ügyvezető a heti 20 órás munkaviszony és a GYES után megfizetett járulék révén?