Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.A Tny-tv. 22. §-a szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
Részlet a válaszából: […] ...jár, a nyugellátást megállapító szervek ezt az időtartamot is jogosultsági időnek ismerik el.A Tny-tv. 22. §-a alapján az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét elsődlegesen az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési járadékra, továbbá nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet és szolgálati időt sem szerez. Nem változott, hogy a felsőoktatási intézmény nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Magyarországra áttelepülő osztrák állampolgár közterhei, munkavállalása

Kérdés: Kell-e a nyugdíj után személyi jövedelemadót vagy járulékot fizetnie annak a jelenleg Ausztriában élő osztrák állampolgárnak, aki az ENSZ-től kapja a nyugellátását, és át kíván települni Magyarországra? Milyen feltételek mellett vállalhat munkát Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 23, pontja m) alpontja értelmébennyugdíjnak tekintendő a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatáselkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel,valamint – egyezmény hiányában is – az ennek megfelelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységetfolytató rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjasok jogosultságánakvizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Aváltozások az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a vállalkozói járulékkal csökkentett, azazképzett nettó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát,illetve annak a megállapítást követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett – keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ... 4140A munkavállaló a foglalkoztatása révén egészségügyi szolgáltatásra, szolgálati időre jogosító és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemre tesz szert.Az ilyen módon történő foglalkoztatás annyiban korlátozott, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben az esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó. Az ehhez kapcsolódó járulékfizetési szabályok (Tbj-tv. 4/A. §) alapelve, hogy a késedelem miatt a munkavállalót sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.