Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő csökkenésénekhatása kettős.Egyrészt a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem csökkenésemiatt alacsonyabbá válik a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem. Ennek hatásátazonban pontosan lehetetlen felmérni, hiszen ez csak egy év, miközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e hat hónap eltelte után is egy III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas munkavállaló nyugdíja megszüntetése nélkül abban az esetben, ha a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi nettó keresete nem éri el a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresete összegének 90 százalékát, vagy hat hónap után meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...hónapra vonatkozó – a személyijövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett – keresetének havi átlagameghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegénekkilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentésselmegszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbba felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs róla szó, de az érintett – napi 8 órábantörténő – foglalkoztatására nyilván munkaviszony keretében kerül sor. Amunkaviszonyban álló dolgozóra pedig a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjaalapján kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 19. § pedig arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Rokkant nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni a rokkant nyugdíjas személy 4 órás munkaviszonya alapján kifizetett munkabérből? Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után beleszámít-e a bér az öregségi nyugdíjába?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 6. § (2) bekezdése alapján csak baleseti ellátásra ésegészségügyi szolgáltatásra jogosult, tehát további nyugdíj alapjául szolgálójövedelmet nem szerez. Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után a kérdésbenszereplő nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.