Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...járulékként nem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, hanem – a 2017. évi előírásoknak megfelelően – 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell levonni. Azon volt munkavállalók esetében,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkabérek bevallása alacsonyabb összegű kifizetés esetén

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni, a megállapított tárgyhavi járulékokat pedig az Art. 31.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjának újbóli megállapítása

Kérdés: Van-e arra valamilyen lehetőség, hogy egy 1999 óta öregségi nyugdíjban részesülő, de folyamatosan dolgozó alkalmazott a munkában töltött 7 év keresete után visszamenőlegesen megfizesse a nyugdíjjárulékot, és kérje a nyugdíja jelenlegi szabályok szerinti újra megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen formában – sajnos nincs lehetőség, azonban2007. április 1-jétől (önkéntes vállalással már 2007. január 1-jétől) a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott is köteles 8,5 százalékos mértékűnyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíjasként elért jövedelme után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása

Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésről van szó, lássuk külön-külön aproblémákat!Mindenekelőtt: a Tny-tv. 83/A. §-ában meghatározott – anyugdíj szüneteltetésére vonatkozó – lehetőség nem alkalmazható a rokkantságinyugdíjra. Azaz a rokkantsági nyugdíjas nem kérheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...majd megállapítani, hogy a most kapott túlóradíjból még mennyi után fizethet 3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulékot.A foglalkoztató a teljes összeg után – a tényleges kifizetéskor hatályos mértékű – 29 százalékos... azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.