Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...működő gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevők teljes körére kiterjed, beleértve a szervezet tevékenységében nyugdíjuk, nyugdíjszerű ellátásuk szüneteltetése nélkül részt vevőket, a munkáltatónál további munkaviszonyban foglalkoztatottakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi jövedelem, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum), míg a 8,5 százalékos munkaerőpiaci és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a díjból pedig le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2 százalék), valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...ajúlius 10-éig kilépő dolgozó esetében példán keresztül mutatja be a helyeseljárást."A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.törvény (a továbbiakban: Tbj-tv.) 19....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...változásának a hatása a Tbj. szerintijárulékfizetési kötelezettség gyakorlatára [a társadalombiztosítás ellátásairaés a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjbiztosításijárulék különbözetet állapított meg. Az adóhatóság határozatában azt is megállapította, hogy a felperes –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.