Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál továbbra is csak egynapot kell figyelembe venni a jogviszony tartamaként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...ajúlius 10-éig kilépő dolgozó esetében példán keresztül mutatja be a helyeseljárást."A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.törvény (a továbbiakban: Tbj-tv.) 19....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerintteljesíti.A biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyánakkezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a hetimunkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén pedig a pénztárnevét, azonosítóját. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan jogszabály előírást nem tartalmaz. A munkába járással kapcsolatos költségtérítés, étkezésihozzájárulás, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás feltételeit arészvénytársaság maga szabhatja meg, különös tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, a kötelező szakmai gyakorlatát folytató hallgató, továbbá a nyugdíjban részesülő volt dolgozó.), a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő egyéni vállalkozó által megszerzett nyereményre érvényesek a magánszemélyre vonatkozóan leírt szabályok, mint ahogy a nyugdíjas jogállás sem befolyásolja ezen juttatások adóköteles, illetve adómentes mivoltát. Fontos továbbá, hogy az Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Segítő családtag eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a segítő családtag díjazása után abban az esetben, ha van főfoglalkozása, ahol a tételes eho-t megfizetik utána?
Részlet a válaszából: […] ...lesz, és a foglalkoztatónak ez után a jövedelem után meg kell fizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási és a 18 százalékos nyugdíjjárulékot. A biztosított jövedelméből a Tbj-tv. 24. §-a alapján kell levonni az egyéni járulékokat. A tételes eho-t abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...alapja – az adóköteles természetbeni juttatás kivételével – egyben az egyéni járulékoknak is az alapja, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az ilyen címen kifizetett jövedelem után nemcsak a foglalkoztatónak kell megfizetnie utána az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, hanem a biztosítottnak is fennáll az egyéni járulékfizetési kötelezettsége. A Tbj-tv. szerint a nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.