20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
2. cikk / 20 Jogalap nélkül felvett előleg elszámolása
Kérdés: Hogyan vonható vissza az összesen 1?400?000 forint összegben felvett utazási előleg attól a dolgozótól, aki nem tud számlákat bemutatni, és most ki szeretne lépni a cégből? Fizetési felszólítás vagy beleegyező nyilatkozat szükséges ebben az esetben?
3. cikk / 20 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
4. cikk / 20 Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása
Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
5. cikk / 20 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
6. cikk / 20 Változások 2009. július 1-jétől
Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
7. cikk / 20 Elmaradt magán-nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Jogosan követeli-e a magánnyugdíjpénztár az elmaradt tagdíjat attól a munkáltatótól, aki a nála rövid ideig alkalmazásban álló munkavállalót nem tekintette magán-nyugdíjpénztári tagnak, mert aláírt nyilatkozatban azt jelezte, hogy nem magán-nyugdíjpénztári tag?
8. cikk / 20 Román állampolgár szülése
Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
9. cikk / 20 Magánnyugdíjpénztár utólagos választása
Kérdés: Mit kell tenni a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha egy 2006 szeptemberében részmunkaidős munkaviszonyt létesített, 30 év alatti pályakezdő nappali tagozatos egyetemi hallgató belépése óta nem választott magánnyugdíjpénztárat, a munkáltató a területi pénztárhoz nem jelentette be, és a levont nyugdíjjárulék teljes összegét az APEH részére utalta át?
10. cikk / 20 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?