Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékeként kapott díjból a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja értelmében járulékokat nem kell levonni, mert ez alapján nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját a szerzői jogi védelem alatt álló mű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Evás társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.
Részlet a válaszából: […] ...ami annyit jelent, hogy az evás társaság társasvállalkozónak minősülő tagja csak akkor fizethet a minimálbérnél magasabbösszeg után nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér másfélszeresénél magasabbösszeg után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, a napi 65 forint eho-t, míg a megbízott jövedelméből8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kelllevonni. Munkaszerződés alapján történő munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
Részlet a válaszából: […] ...650 forint.Ebben az esetben a társaságnak 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kellfizetnie utána, illetve terheli a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, valamint -tekintettel a heti 36 órás foglalkoztatásra – a 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...– az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek azekho-alap összegéből alapesetben 15 százalék ekho-t kell fizetnie. Amennyibennyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...ekho-t az aszemély választhatja, aki az ekho alapjául szolgáló jövedelemszerzőtevékenysége mellett:a) az adott évben legalább 183 napot nyugdíjas (nyugdíjas:aki saját jogú nyugdíjas, vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a ráirányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...diák biztosítottnak minősül, akinek jövedelme után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (ezt azonban legfeljebb napi 10 700 forint alapulvételével) és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot [Tbj-tv. 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
2