Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyértelmű a kültag személyes közreműködése, amely alapján társas vállalkozónak, egészen pontosan biztosított társas vállalkozónak minősül, hiszen szolgálati járandóságban részesül, ami nem nyugellátás, így nem tekintendő kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezt megelőzően is társas vállalkozónak minősült. Mégpedig biztosított társas vállalkozónak, hiszen a rokkantsági ellátás nem nyugdíj. Amennyiben e jogviszonya mellett nem rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással, illetve olyan egyéni vagy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásai, illetve a családtámogatási ellátások tekintetében nincs.A heti 35 órás munkaviszony részmunkaidőnek minősül, aminek a nyugdíj-megállapítás során – bizonyos esetekben – lehet szerepe. Ha a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál a kereset eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...ügyintéző helyesen tudja, a rokkantsági (és rehabilitációs) ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Munkabérét ennek megfelelően az szja-n túl terheli a 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetnie utána a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a minimálbér alapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Jelen helyzetben optimálisabb megoldás lenne, ha az említett tag – a kereskedelmi igazgatói feladatkör mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...esetben a közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő--piaci járulékot, valamint 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...tagi jövedelmet vesz fel, akkor e tényleges jövedelem után kell leróni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot.Egyéni vállalkozásában pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
1
2
3
…
5