Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

NYENYI-lap kitöltése

Kérdés: Szolgálatiidő-elismerési kérelem esetében a tárgyévre vonatkozó NYENYI-lapon a "Biztosításban töltött idő" rovatnál ki kell-e tölteni az arányos szolgálati napok számát, ha a dolgozó jelenleg is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...időnek a tárgyévre vonatkozóan azt az időszakot kell megjelölni, mely a tárgyév első napjától az igény beadásának napjáig eltelt.A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon az arányos szolgálati napok számát kizárólag abban az esetben kell kitölteni, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Létszámleépítés miatti felmondás esetén milyen járandóságra jogosult az az 1944. június 26-án született, előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő nő munkavállaló, akinek munkaviszonya 1962. június 7-től folyamatos, és jelenleg is teljes munkaidős nyugdíjasként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...előrehozott öregségi nyugdíj egy véglegesen megállapított nyugellátási forma. Az egyszer már megállapított öregségi nyugdíj folyósítását és összegét a fennálló munkaviszony megszüntetése nem érinti. A munkaviszony megszüntetésére, a felmentési időre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Részmunkaidős munkavállaló eho-ja

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló után mennyi tételes eho-t kell fizetni (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén, havi bruttó 25 000 forint munkabér fizetése mellett, ha a munkavállalónak csak ez az egy munkaviszonya van és nem nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn.Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a munkaidő, a munkabér vagy a nyugdíjas jogállás nem befolyásolja a munkaviszonyban álló személy utáni tételes eho összegét. Teljes összegben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

"Doktorandusz" kft.-tag járulékai

Kérdés: A kft. tagja a diploma megszerzése után rendszeres ösztöndíjban részesül mint "doktorandusz". Szabadidejében, tagi jogviszonyban munkát végez. Milyen eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel az említett jogszabályhely úgy rendelkezik, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék + 7 százalék a tagdíj) csak abban az esetben kell megfizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...tagozatán tanulmányokat folytat, az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség- és nyugdíj-biztosítási ellátásra.A biztosítási jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenység problémáival már lapunk korábbi számaiban (például: 2. szám 26. kérdés) is foglalkoztunk. A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy – függetlenül a rokkantság fokától – a nyugellátása veszélyeztetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...– nem említik, mint befolyásoló tényezőt figyelmen kívül hagyják. A járulékfizetés tekintetében a Tbj-tv. mindössze a saját jogú nyugdíjas személy esetében különböztet, mely néhány "kedvezmény" – pl. mentesség – formájában nyilvánul meg. (Fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy kft. ügyvezető tagja után akkor, ha egy másik társaságnál napi 4 órás munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...látja el – ha a jogszabály megengedi –, munkabér után fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Az egyéni járulékok tekintetében a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
…
36
37
38