208 cikk rendezése:
1. cikk / 208 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
2. cikk / 208 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
3. cikk / 208 Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése
Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
4. cikk / 208 Baleseti táppénz
Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?
5. cikk / 208 Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
6. cikk / 208 Szakképzési munkaszerződés hatása a nyugdíjra
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a nyugdíj számítását, ha a munkáltató a saját dolgozói részére szakképzést indít, és néhány munkavállaló hosszú ideje fennálló napi 8 órás munkaviszonya egy 6 órás szakképzési munkaszerződéssé és egy 2 órás részmunkaidős munkaszerződéssé alakul át? A szakképzés egy évig fog tartani.
7. cikk / 208 Heti 35 órás munkaviszony
Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
8. cikk / 208 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
9. cikk / 208 Sztrájk befolyása a nyugdíjra
Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
10. cikk / 208 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?