Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...akkor fennáll a biztosítás.Ebben az esetben a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot mindenképpen le kell róni. A saját jogú nyugdíjas munkavállalók viszont egyéni járulékot nem fizetnek, míg a heti 36 órás foglalkoztatás mellett vállalkozóktól a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján kiterjed a biztosítás, munkabére után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és egyéni járulékot (8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell) leróni. (Tbj-tv. 20. és 14. §-ai.)Ha megbízásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a megbízottaknak pedig az általános szabályok szerint 4 százalékos egészségbiztosítási és 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos tagdíjat – kell fizetniük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.Társadalombiztosítási szempontból a 18 százalékos nyugdíjbiztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkáltatónak a kifizetés időpontjában hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
2