Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...adó szempontjából társas vállalkozói jövedelemnek minősül, és utána az egyéni járulékokat – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...díj nemképezi sem a társadalombiztosítási járulék, sem pedig az egyéni járulékok -egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) -alapját. Ez a jövedelem az Szja-tv. egyéb jövedelemre vonatkozó szabályaiszerint az összevonás alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...díj (bruttó!)összege után akkor is kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, továbbá tőleaz egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) le kell vonni, haa megbízási díja nem képez adóelőleg-alapot. A magyar megbízónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosításijárulék, másrészt a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékösszegét, melyeket köteles bevallani és befizetni. Az Art. 30. § (2) bekezdéseértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...megbízásijogviszonyában nem kell megfizetnie a 4 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulékot, a 8,5 százalékos mértékű (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5százalék) nyugdíjjárulékot azonban az egyéni járulék naptári évre tervezettfelső határáig le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...alapját képező, személyes közreműködés díja alapján biztosítási kötelezettség jön létre, a kifizetőnek a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A kifizetett díjazás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.