Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerintteljesíti.A biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...forintot, illetvejövedelemnagysághoz kötött.Jövedelemkorlátozás nélkül levonható kedvezmények:– Változatlanul levonható a magán-nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítés 30 százaléka, kivéve, ha azt a munkáltató egyoldalúkötelezettségvállalás alapján fizette be. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.