9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Bedolgozók bejelentése
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a bedolgozók biztosítási jogviszonyát?
2. cikk / 9 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Valóban nem számít bele a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időbe annak az igénylőnek az esetében, aki 2000-ben vált jogosulttá az ellátásra, és mellette részmunkaidős állást vállalt, a rokkantsági nyugdíja megszüntetése, 2011 óta pedig teljes munkaidőben dolgozik?
3. cikk / 9 Átmeneti járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Megmarad-e az átmeneti járadékra való jogosultsága annak a személynek, aki az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkát vállalni? Van-e valamilyen bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban?
4. cikk / 9 Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
5. cikk / 9 Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése
Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
6. cikk / 9 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
7. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása
Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
8. cikk / 9 Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén
Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
9. cikk / 9 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
