5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Egyéni vállalkozás GYED mellett
Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
2. cikk / 5 GYED-en lévő egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az egyéni vállalkozót abban az esetben, ha GYED-ben részesül, a heti 40 órás munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, tehát a biztosítása nem szünetel, és januártól ismét szeretne tevékenységet folytatni? A gyermek márciusban lesz 2 éves, a vállalkozó havi 100 ezer forintos kivétet tervez.
3. cikk / 5 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
4. cikk / 5 Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
5. cikk / 5 Nyugdíjas munkavállaló felmondása
Kérdés: A teljes munkaviszonya, vagy a nyugdíjasként ledolgozott évek után jár-e a végkielégítés, illetve a felmentési idő egy nyugdíjas közalkalmazottnak felmentésekor abban az esetben, ha a munkavállaló azon a munkahelyen dolgozik tovább, ahonnan nyugdíjba ment? Miben tér el a szabályzás, ha nem ugyanabban az intézményben vállal nyugdíjasként munkát, ahol előzőleg dolgozott?