Ekho szerinti adózás jogosulatlan választása

Kérdés: Milyen következményekkel jár a kifizetőre nézve, ha elfogadja egy tevékenységi feltételeknek megfelelő magánszemélyek az ekho szerinti adózás választásáról szóló nyilatkozatát, de az érintett munkaviszonya 2018. január 31-én megszűnt, és nem áll semmilyen biztosítási jogviszonyban? A?megbízási díj összege 500 ezer forint.
Részlet a válaszából: […] ...igazolást a nyilatkozat mellékleteként, kivéve azt az esetet, amikor a nyilatkozattételre a munkabér vonatkozásában kerül sor, és a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló a teljes havi munkabérre nem csak a minimálbért meghaladó rész után szeretné az ekho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...a tiszteletdíja után mind a foglalkoztatót terhelő 29 százalékos társadalombiztosítási, mind a biztosítottat terhelő 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetni. Magyarázata a következő: a Tbj-tv. 9. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Megbízási jogviszony közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát, biztosítási jogviszony sem állapítható meg. Megbízási díja után a tb- és az egyéni járulékok, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonása, fizetése fel sem merülhet, ellenben a százalékos mértékű eho-t meg kell utána fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...50 000 forint – harminc százalékát, a foglalkoztatónak a társadalombiztosítási járulék alapja után meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot.A biztosítottól le kell vonni a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.