Külföldi személy nyugdíjjáruléka

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. vonatkozó előírásai szerint a nyugellátásra való jogosultsághoz minimum 20 (de még a résznyugdíjhoz is legalább 15) év szolgálati időre van szükség (Tny-tv. 18. §). Így a kérdésben említett kínai állampolgár esetében – mivel magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...A külön jogszabály szerinti (71/2005. GKM rendelet) felszolgálási díj után a foglalkoztató volt köteles megfizetni a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, míg a vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet a válaszából: […] ...elévülési időn túl is "visszakaphassa" a jogviszonyával kapcsolatban nem jogszerűen, azaz tulajdonképpen "feleslegesen" megfizetett nyugdíjjárulékot.Az említett jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
Részlet a válaszából: […] ...pontosítsuk a felvetett probléma özvegyi nyugdíj összegét érintő részét. Az állandó özvegyi nyugdíj mértéke főszabály szerint valóban 30 százalék. Ugyanakkor a Tny-tv. 50. §-ának (2) bekezdése értelmében az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja értelmében viszont nem terheli a nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.A Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas 2019. január 1-jétől nem minősül biztosítottnak, azon túl, hogy nem kaphat táppénzt, illetve félszázalékos nyugdíjemelést, valóban nem jogosult baleseti ellátásra sem? Jogosulttá válhat baleseti egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjas munkavállaló abban az esetben, ha megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy ha balesetből eredő egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak költségeit meg kell térítenie?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül összefüggő, a törvény 23. §-ának c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.Az üzemi balesetet szenvedett nyugdíjas munkavállaló a baleseti táppénz mellett tehát ezen ellátásoktól is elesik, és jelenleg nincs olyan lehetőség, amellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...átvállalását is a 18T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni.Abban az esetben, ha az anya nem szeretné elveszteni ezt az időszakot a nyugdíjazásra jogosító szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló kereset szempontjából, akkor ezekre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt időszak vizsgálatára, így az elért jövedelem nagysága is lényegtelen.A rokkantsági ellátásban részesülő személy a nyugdíjemeléssel megegyező arányú növelésre akkor is jogosult, ha az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
Részlet a válaszából: […] ...mentesítés idejére távolléti díj jár, ami általában megegyezik az alapbér összegével.Az életkori feltételt nélkülöző öregségi nyugdíjra az a nő lehet jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek jogszabályi hátterét a Szöv-tv.-t kiegészítő 2017. évi LXXXIX. tv. és a 2017. évi LXXVII. tv. biztosítja.A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet, amelynek egyébként a nevében kell viselnie a "közérdekű nyugdíjas-szövetkezet" megnevezést (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.
1
2
3
4