Egészségpénztári adomány

Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett.A magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint másfél százalék munkaerőpiaci járulék terheli. A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek jogszabályi hátterét a Szöv-tv.-t kiegészítő 2017. évi LXXXIX. tv. és a 2017. évi LXXVII. tv. biztosítja.A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet, amelynek egyébként a nevében kell viselnie a "közérdekű nyugdíjas-szövetkezet" megnevezést (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Keresetpótló juttatás közterhei

Kérdés: A személyi jövedelemadón túl milyen közterheket kell fizetni a keresetpótló juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó kerül belőle levonásra.A támogatás után a biztosított a Tbj-tv. 26. §-ának (2) bekezdése értelmében 10 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni, de további egyéni járulék nem terheli.A keresetpótló juttatás kifizetőjének viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...étkezési utalvány juttatása az elmaradt jövedelemmel megegyező mértékű közteher-fizetési kötelezettséget von maga után. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint esik közteher-fizetési kötelezettség alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Munkáltató által bérelt lakás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni járulékokat – a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot – megfizetni, továbbá a munkaadót a 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulék alapja. A Tbj-tv. 21. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] ...de legfeljebb a tevékenységre jellemzőkereset tárgyévi összegének a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel atárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó részére kell megfizetni.Ez a fizetési kötelezettség a társas vállalkozást terheli, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot (havi 4950 forint) fizetutánuk, míg a társas vállalkozók a ténylegesen kifizetett járulékalapot képezőjövedelmük után nyugdíjjárulékot (9,5 százalék) kötelesek fizetni [Tbj-tv. 36.§ (1) bekezdése]. Tehát a járulékfizetés oldaláról nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés szerinti jövedelem – kivéve haaz adóterhet nem viselő járandóság – után a társadalombiztosítás ellátásaira ésa magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szólótörvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.
1
2
3
4