Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató által átvállalt díj a dolgozó adóköteles jövedelmének minősül. A jövedelem után a foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés második felével, megítélésünk szerint a juttatás nem veszélyezteti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az erre való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta nem lényegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Devizakülföldi prémiuma

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság devizakülföldi állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője nagy összegű prémiumot kapott. A kifizetett összeg után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...szociálpolitikai egyezmény hatálya, nem válik biztosítottá. Így a számára kifizetett nagy összegű prémium nem képez 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, 11 százalékos egészségbiztosítási, valamint egyéni járulékalapot.A szociálpolitikai egyezmény hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Gyermekkedvezmény az előrehozott öregségi nyugdíj esetében

Kérdés: 37 év szolgálati idővel rendelkező munkavállaló, akinek 2 gyermeke közül az egyik születésétől beteg, jogosult-e valamilyen társadalombiztosítási ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, úgy a 37 év szolgálati idővel teljes öregségi nyugdíjra jogosult.Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál öt évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíj állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, valamint az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés, valamint a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rögzített nyugdíj

Kérdés: Létezik-e még a rögzített nyugdíj intézménye?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített nyugdíj intézménye azoknak a nyugdíjkorhatárt már betöltött, de még munkaviszonyban álló személyeknek nyújt megoldást, akik valamilyen okból egyelőre nem szándékoznak igénybe venni a folyósított nyugdíjat, azonban nem akarnak "kimaradni" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni, nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
199
200
201