Nem működő bt. nyugdíjas beltagjának közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után akkor, ha a társaság nem működik, így a beltag sem részesül semmilyen díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni. A betéti társaság tagja abban azesetben minősül kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, hasaját jogú nyugdíjasként a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen- nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] Az első – az alkalmazás minőségére vonatkozó – kérdésreadandó válasz a nem. A betéti társaság üzletvezetője e tevékenységét tekintvenem minősülhet társas vállalkozónak, mivel a Tbj-tv. 4. § d) pontja alapján abetéti társaság bel- és kültagja társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásában köteles aminimálbérnek megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni akkor is, ha kivétetegyáltalán nem számolt el. Ezt a kötelezettségét nem befolyásolja az akörülmény sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselőként vagy – szeptember 1-jétől – munkaviszonykeretében kerülhet sor), akkor társas vállalkozónak tekintendő.A nyugdíjasnak nem tekinthető társas vállalkozónak főszabályszerint a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Bt. és kft. nyugdíjas tagjai

Kérdés: Kell-e járulékot és eho-t fizetni egy betéti társaság nem nyugdíjas, egyéb foglalkozási jogviszonnyal nem rendelkező (pl. háztartásbeli) kültagja után, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem vesz részt, jövedelmet nem kap? Véleményünk szerint az ilyen kültag a Tbj-tv. 4. § d) pont 1. alpontja szerint nem minősül társas vállalkozónak, továbbá az Eho-tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tagi jogviszony sem áll fenn. Kell-e tételes eho-t fizetni egy kft. nyugdíjas tagja után, aki nem vezető tisztségviselő, és a társaság tevékenységében személyesen nem vesz részt?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk"válasza" tökéletes. Az említett jogszabályi hely, a Tbj-tv. 4. § d)pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság tagját akkor kell társasvállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen ésszemélyesen közreműködik, és azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozóként biztosított, 200 ezerforintos munkabére után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosításijárulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 7 százalék pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, valamint a tételes eho-t. (Ez utóbbit atényleges munkaideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...ésamennyiben a hányados meghaladja az említett határösszeget, akkor meg kellfizetni utána a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a6 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezen túlmenően terheli a céget a havi1950 forint tételes eho is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadói járulékot, és ellátásként isjogosultak lehetnek munkanélküli-járadékra.2. Aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. A Tbj-tv. szerint ugyanis asaját jogú nyugdíjasként vállalkozói tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappalitagozatán folytat tanulmányokat, akkor a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, azaznem áll fenn a minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.
1
2