16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
2. cikk / 16 Felhasználási szerződés
Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
3. cikk / 16 Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
4. cikk / 16 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
5. cikk / 16 Családi pótlék nyilatkozat
Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
6. cikk / 16 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
7. cikk / 16 Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei
Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
8. cikk / 16 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
9. cikk / 16 Tiszteletdíjas polgármester járulékai
Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
10. cikk / 16 4 százalékos eho felső határa
Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
