Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...létrejön, és a bejelentési, járulékmegállapítási, -levonási, -bevallási és -befizetési kötelezettséget teljesíteni kell mind a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok, mind a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...díj (bruttó!)összege után akkor is kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, továbbá tőleaz egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) le kell vonni, haa megbízási díja nem képez adóelőleg-alapot. A magyar megbízónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosításijárulék, másrészt a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékösszegét, melyeket köteles bevallani és befizetni. Az Art. 30. § (2) bekezdéseértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...adó (továbbiakban: eva) szabályai szerint adózóbiztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulékot (tagdíjat) havonta 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...ekho-t az aszemély választhatja, aki az ekho alapjául szolgáló jövedelemszerzőtevékenysége mellett:a) az adott évben legalább 183 napot nyugdíjas (nyugdíjas:aki saját jogú nyugdíjas, vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a ráirányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.