Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...és egészségügyihozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonásikötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-),egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési,egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...29 százaléktársadalombiztosítási járulék (Tbj-tv. 20. §) és 3 százalék munkaadói járulékterheli (Ftv. 40. §).Saját jogú nyugdíjasról lévén szó, a kifizetés után egyénijárulékot, illetve 1 százalék munkavállalói járulékot fizetni nem kell (Tbj-tv.25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...elegendő a taggyűlési határozat.Olvasói észevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 75. számban – 2006.08.15.)A Nyugdíjas ügyvezető jogállása című kérdés ügyében kérem állásfoglalásuk kibővítését, mely a leírtak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Svéd állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni 2004. május 1-je után egy külföldi tulajdonú magyarországi kft. megbízási szerződéssel rendelkező EU-tagállambeli (svéd) ügyvezetőjének kifizetett megbízási díj után, ha nyugdíjas, és ha nem?
Részlet a válaszából: […] ...ki magyarországi biztosítását, akkor az általános szabályok szerint kell megfizetni utána a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a tételes eho-t. Az "általános szabályok" említése azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Jövedelempótló kártérítés közterhei

Kérdés: Egy munkavállaló – a munkáltató hibájából – 1995-ben üzemi balesetet szenvedett, és ennek következtében munkaképességét 67 százalékban elveszítette. Vállalatunk nagyobb összegű kártérítést fizetett ki egy összegben a számára, illetve megegyezés alapján, havonta – életfogytig – kifizetjük a rokkantnyugdíj és a nettó kereset közötti különbözetet, ami az Szja-tv. I. számú mellékletének 6.2. pontja alapján adókötelesnek minősül. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk van a jövedelempótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Járadék formájában fizetett jövedelempótló kártérítésről van szó, amely a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemnek minősül. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.