Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy a rokkantságinyugdíj megállapítható-e, ha előtte az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...segélyben,gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban,hozzátartozói nyugellátásban,c) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növeltösszegű öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A gyermekgondozási segélyből a Tbj-tv. 26. § (1) bekezdése szerint 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell vonni. Társadalombiztosítási kifizetőhely esetén ezt a járulékot az általa folyósított GYES-ből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt

Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül munkaviszonynak. A GYES a Cst. által szabályozott gyermekgondozási támogatás. Tekintve, hogy a GYES-ből az igényjogosult nyugdíjjárulékot fizet, így a nyugdíj szempontjából szolgálati időt szerez. A Tbj-tv. szerint az egyéni vállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség- és nyugdíj-biztosítási ellátásra.A biztosítási jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.