15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
2. cikk / 15 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
3. cikk / 15 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
4. cikk / 15 Külföldi ügyvezető magyarországi járulékfizetése
Kérdés: Milyen szabályok alapján kell elbírálni a külföldi ügyvezető magyarországi járulékfizetési kötelezettségét?
5. cikk / 15 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
6. cikk / 15 Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: Beszámítanak-e a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél eltöltött évek egy köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításakor?
7. cikk / 15 Angol állampolgárságú kft.-tagok járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. angol állampolgárságú, személyesen közreműködő tagjai részére rendszeresen kifizetett jövedelem után abban az esetben, ha a tagok Nagy-Britanniában nyugdíj- és egészségbiztosítással rendelkeznek, és havonta 1-2 hetet tartózkodnak Magyarországon? Amennyiben nem szükséges nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a Magyarországon kifizetett tagi jövedelem után, milyen bizonylattal igazolhatják az uniós biztosításukat az érintett tagok?
8. cikk / 15 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
9. cikk / 15 Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
10. cikk / 15 Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
