Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként kell megfizetnie legalább a minimumjárulékokat, azaz a minimálbér alapján a nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség egy Magyarországon bejegyzett kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha a cégből semmilyen jövedelmet nem vesz fel? A tulajdonos Izraelben nyugellátásban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...megállapodása. Ebből két – a kérdés szempontjából fontos – tény következik: egyrészt az Izrael Állam által folyósított nyugdíj a magyar jogszabályok szerint nem minősül saját jogú nyugdíjnak, másrészt az említett tag biztosítási jogviszonyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...ésamennyiben a hányados meghaladja az említett határösszeget, akkor meg kellfizetni utána a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a6 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezen túlmenően terheli a céget a havi1950 forint tételes eho is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy munkabére után az általános szabályok szerint le kell róni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.