Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerintteljesíti.A biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Egyéni ügyvéd járulékminimuma

Kérdés: 2006. júliustól milyen összeg után kell megfizetni a minimumjárulékot annak az egyéni ügyvédnek az esetében, akinek munkájához szükség van szakképzettségre, és már betöltötte az 50. életévét?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni, nem a 316/2005. Korm. rendeletbenfoglaltakat. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehátnem nyugdíjas) egyéni vállalkozónak a kivét, de legalább a tárgyhónapotmegelőző hónap első napján érvényes minimálbér után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának táppénze

Kérdés: Kaphat-e táppénzt az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, illetve ennek folyósítása tartama alatt az irodának milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok szerint kell megállapítani.Az ügyvédi iroda kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) tagjára a tagsági jogviszonya kezdő napjától annak megszűnéséig terjed ki a biztosítás. (Kivétel, ha kamarai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...tartama, a fogva tartás ideje, és végül ha külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíj-biztosítási járulékot fizet. A fenti esetek kivételével a vállalkozásnak, illetve vállalkozónak folyamatosan meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.