Találati lista:
1. cikk / 672 Külföldi munkaviszonyban álló magyar vállalkozó
Kérdés: Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?
2. cikk / 672 Foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálat
Kérdés: Hogyan kell adminisztrálni egy foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálatot? Egyes meghatározott juttatásnak minősül a juttatás ebben az esetben? A munkáltatónak kell megfizetnie a közterheket ebben az esetben?
3. cikk / 672 Bérpótlék ünnepnapokon
Kérdés: Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?
4. cikk / 672 E-tb-kiskönyv
Kérdés: Mit kell tudni a bevezetésre kerülő elektronikus tb-kiskönyvről? Milyen feladataik vannak a munkáltatóknak ezzel kapcsolatban?
5. cikk / 672 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
6. cikk / 672 Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás
Kérdés:
Hogyan tudhatja meg egy magánszemély, hogy milyen adatokat tart róla nyilván a nyugdíjbiztosító?
7. cikk / 672 Adategyeztetési eljárásban szereplő adatok
Kérdés:
Mi az oka annak, hogy az adategyeztetési értesítőben nem szerepelnek a katonai évek?
8. cikk / 672 Gyermekes szülők utazási kedvezménye
Kérdés: Létezik még kismamabérlet? Amennyiben nem, milyen kedvezmények illetik meg a Budapesten élő kisgyermekkel utazó szülőket?
9. cikk / 672 Vér szerinti gyermek után járó családi pótlék gyámolt gyermek nagykorúsága után
Kérdés: Milyen összegű családipótlék-ellátás folyósítható a vér szerinti gyermekre tekintettel abban az esetben, ha a szülők az anya testvérének halála után annak kiskorú gyermekét gyámként a saját háztartásukban nevelték a saját gyermekükkel együtt, de a gyámolt gyermek 2025. június 16-án betöltötte a 18. életévét, így a továbbiakban saját maga kapja az ellátást? A gyermek középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik, továbbra is a gyámszülők gondoskodnak róla.
10. cikk / 672 Családi kedvezmény összege
Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.
