649 cikk rendezése:
1. cikk / 649 Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
2. cikk / 649 Ügyvezető üzleti utazása
Kérdés: Milyen közterhek megfizetése mellett tudja kifizetni a kft. a társas vállalkozói jogviszonyban álló ügyvezetője által vásárolt repülőjegyet, ha a számla a magánszemély nevére szól, nem a vállalkozásra? Az ügyvezető Németországban él, de a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rá. Németországból utazott Magyarországba a kft. ügyeinek intézésére.
3. cikk / 649 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: A jelenlegi szabályok szerint pontosan mely űrlapon lehet észrevételt tenni a tb-ellenőrzés jegyzőkönyvére? A kifizetőhelynél lefolytatott átfogó ellenőrzés kapcsán a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésre a nyomtatvány pontos kódja és elnevezése, csak az alábbiakat tartalmazta iránymutatásként: „Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyvben foglaltakra – annak átvételétől számított 15 napon belül – észrevételt tehet. Az esetleges észrevételt a jegyzőkönyv ügyazonosítójára történő hivatkozással elektronikus úton kell megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztály Ellenőrzési Osztály részére, a Magyar Államkincstár által erre a célra rendszeresített és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával.”
4. cikk / 649 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Meddig lesz jogosult a 20. életévüket 2024. november 8-án betöltő, gimnáziumi tanulmányokat folytató ikergyermekei után családi pótlékra a szülő?
5. cikk / 649 Saját gépkocsi használata
Kérdés:
Adómentesen kaphatja a munkavállaló a munkavégzéshez saját gépkocsi használatáért kiküldetési rendelvény alapján igazolás nélkül elszámolható üzemanyagot és a 15 forintos személygépkocsi-normaköltséget? Szerepeltetni kell ezt az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban? Kifizetheti egy kiadási pénztárbizonylattal a kiküldetési rendelvény alapján ezeket a költségeket a munkáltató, vagy kötelező a bérszámfejtésen szerepeltetni?
6. cikk / 649 Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben
Kérdés: Milyen esetekben kell bejelentést tennie a kifizetőhelynek, illetve be kell jelenteni a munkáltató székhelyének és bankszámlaszámának változását, ha egyébként minden más változatlan marad? Amennyiben igen, hogyan kell megtenni ezt a bejelentést?
7. cikk / 649 Letiltás mértéke
Kérdés: Jogosult a munkáltató a munkabér 33 százalékát lényegesen meghaladó összeget levonni a munkavállaló béréből annak ellenére, hogy a végrehajtó felhívásában csak a bér 33 százaléka szerepel? Helyesen járt el a munkáltató, ha korlátozás nélkül végrehajtotta a bér 200 ezer forint feletti részét a Vht. 63. §-ára hivatkozással, vagy ez az eljárás csak több letiltás esetén alkalmazható?
8. cikk / 649 Családi pótlék élettárs gyermeke után
Kérdés: Megkaphatja mind a négy gyermek után a családi pótlékot az a férfi, aki saját két gyermeke mellett élettársával közös háztartásban annak két fiát is neveli? Milyen dokumentumokra van szükség ebben az esetben?
9. cikk / 649 Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás
Kérdés: Hogyan tudhatja meg egy 60. életévét már betöltött nő, hogy jogosult-e a 40 éves szolgálati idő alapján járó nyugdíjra? A munkaviszonyaival kapcsolatos igazolások a költözései során elvesztek, ezért nem tudja, hogy pontosan mennyi szolgálati ideje van.
10. cikk / 649 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Szükséges megőrizni a jelenléti íveket és a bérjegyzékeket a Tny-tv. 99/A. §-ban foglalt iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében, ha az azok adattartalmával megegyező bérkartonok és távollét-nyilvántartó kartonok megőrzésre kerülnek? Ez utóbbiak lényegesen kevesebb helyet foglalnak, és a biztosítási időre, szolgálati időre, jövedelem-kereset adatokra vonatkozó adatszolgáltatás ezen iratokból maradéktalanul teljesíthető. Van mérlegelési jogosultsága a nyilvántartásra kötelezett foglalkoztatónak arra vonatkozóan, hogy mely munkaügyi iratokat őrzi meg, vagy pedig minden egyes munkaügyi iratot köteles megőrizni (abban az esetben is, ha azok adattartalma más megőrzött iratokban is fellelhető)?
