14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
2. cikk / 14 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
3. cikk / 14 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
4. cikk / 14 Helytelenül levont járulékok
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
5. cikk / 14 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
6. cikk / 14 Szakmunkástanulók gyakorlati képzése
Kérdés: Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a szakoktatást végző betéti társaságnak, ha 2012 júniusától fodrász szakmunkástanulók gyakorlati képzésével szeretne foglalkozni? Milyen szerződéseket kell kötni a gyakorlati képzés kapcsán? Mely törvények, rendeletek szabályozzák a gyakorlati képzést és annak adatszolgáltatását?
7. cikk / 14 Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
8. cikk / 14 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
9. cikk / 14 Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés
Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
10. cikk / 14 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?