27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben
Kérdés: Milyen esetekben kell bejelentést tennie a kifizetőhelynek, illetve be kell jelenteni a munkáltató székhelyének és bankszámlaszámának változását, ha egyébként minden más változatlan marad? Amennyiben igen, hogyan kell megtenni ezt a bejelentést?
2. cikk / 27 Baleset üzemiségének megállapítása
Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha nem kapja meg a munkabaleseti jegyzőkönyvet? Hogyan kell eljárni akkor, ha a cégnél baleset történt, amelynek következtében az orvos 4-es kóddal keresőképtelen állományba vette a munkavállalót 3 napra, a munkavédelmi szakember azonban nem vett fel munkabaleseti jegyzőkönyvet, csak meghallgatási jegyzőkönyvet az Mvt. 64. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva? A kifizetőhelynek az Mvt. 64. §-ának (4) bekezdése szerint a baleset üzemiségének elismeréséhez szüksége van a munkabaleseti jegyzőkönyvre.
3. cikk / 27 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
4. cikk / 27 Úti baleset
Kérdés: A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt. (Ellenkező esetben a baleset nem munkabaleset, hanem ún. úti baleset, amely egy társadalombiztosítási fogalom.) Hogyan kell értelmezni a fenti jogszabályt az alábbi esetben? A dolgozók reggel a cég által szerződésben lévő társaság autóbuszával mentek dolgozni, és sajnos a buszt baleset érte. Az egyik dolgozó súlyosabban, a másik dolgozó könnyebben sérült, a háziorvosa mindkettőt táppénzes állományba vette a baleset napjától.
5. cikk / 27 Tb-kiskönyv
Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel a fizetés nélküli szabadság időszaka? Az érintett dolgozó több mint négy évig dolgozott egy kormányhivatalnál kormányzati tisztviselői jogviszonyban, 2022. januártól márciusig fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem vette fel a védőoltást, majd március végén megszűnt a jogviszonya, és elhelyezkedett a versenyszférában. A kérdés egy esetleges későbbi táppénzszámfejtés miatt merült fel.
6. cikk / 27 Passzív GYED
Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek a passzív GYED folyósításával kapcsolatban? Milyen jelentéseket kell küldeni és hová, amelyek nem azonosak a biztosítási jogviszonyos GYED- elszámolásokkal, -kifizetésekkel, -jelentésekkel?
7. cikk / 27 Táppénz munkaszüneti napra
Kérdés: Mi lesz a táppénz első napja annak a munkavállalónak az esetében, aki Covid-19 vírusfertőzés miatt keresőképtelen, ezért egy 7-es kódú orvosi igazolást adott le a munkáltatója által üzemeltetett kifizetőhely részére, amelyen a keresőképtelenség első napja 2021. november 1., azaz munkaszüneti nap? A dolgozó 5/2 munkarendben dolgozik, a munkaszüneti napra nem volt beosztva. Fizethető táppénz a számára a munkaszüneti napra, vagy csak november 2-án kezdhető meg a folyósítás?
8. cikk / 27 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
9. cikk / 27 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
10. cikk / 27 Ellátások elkülönítés esetén
Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?