Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónap első napjánérvényes minimálbér). Járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembevett, a magánszemély nyilatkozata szerinti költséghányaddal csökkentettjövedelmet kell figyelembe venni. A biztosítottnak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...– által számlázott bevételből azSzja-tv. 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőlegetlevonnia. Azonban ha nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását,a kifizető azt nem tagadhatja meg. A Tbj-tv. 4. § a) pont 1. alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékai

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás az átalányadó(átalányadó-előleg) 25 százaléka. A tételes költségelszámolást választó,egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendőszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...és b) pontjait alkalmazva akkor jár el helyesen, ha az önálló tevékenységetvégző személynek a teljes bevételre vonatkoztatott nyilatkozata szerinti részét(min. 50 százalék) tekinti adóalapot képező jövedelemnek, és az adóelőlegetabból vonja le....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltételezi, mert az pl. egyértelműenmegbízási jogviszonyt tükröz, akkor azt nem lehet átminősíteni. Ugyanakkor, haa szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége közöttellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta az említett összeghatárt –, akkor a százalékoseho a versenybírót terheli.) Az említett nyilatkozat hiányában az adott bevételadókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást – tekintettel az érintett heti 36 órát elérőfoglalkoztatására – fizetni nem kell. Ez utóbbi esetében viszont a nyilatkozatnem elegendő, munkáltatói igazolásra van szükség.Amennyiben az adott időszakban nem áll fenn a biztosításikötelezettség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltételezi, mert az pl. egyértelműenmegbízási jogviszonyt tükröz, akkor azt nem lehet átminősíteni. Ugyanakkor ha aszerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége közöttellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályok értelmében – amennyiben a megbízottak költségnyilatkozatot nem tesznek – bruttó havi 17 666 Ft, illetve naptári napi 588 Ft megbízási díjat feltételez. Ezt az összeghatárt el nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szerint önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, melyből az adóelőleg számításánál a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
1
2