Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén

Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
Részlet a válaszából: […] ...téma. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A kollektív szerződés ettől eltérően a munkavállaló javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Gyermekápolási táppénz váltott gondozásban elhelyezett gyermekek után

Kérdés: Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?
Részlet a válaszából: […] ...– közös kérelmükre, 50-50 százalékos arányban – mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.Kérdés, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...50 százalékát kell figyelembevenni. Amennyiben az adott kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetés felsőhatárát átlépi, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak ajárulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.