Járulék bevallásának és fizetésének késedelme, elmaradása

Kérdés: Milyen jogkövetkezmények sújthatják az adózót a járulékok bevallásának, illetőleg megfizetésének késedelme vagy elmaradása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...helyesbíti, illetve, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónap első napjánérvényes minimálbér). Járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembevett, a magánszemély nyilatkozata szerinti költséghányaddal csökkentettjövedelmet kell figyelembe venni. A biztosítottnak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen minimumösszeg alapján köteles megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2008. február 1-jétől? A vállalkozói kivét lesz a járulék alapja, vagy a kivéttől függetlenül a havi 138 000 forint, esetleg a bevétel és a költség különbözete?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak lehetősége vantovábbá arra, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokmegszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalja, hogy a járulékokatennél magasabb összegű járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévreszól, melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...alapján történő járulékfizetést társas vállalkozóként teljesítse.Ehhez az kellett, hogy az egyéni vállalkozó január 31-ig nyilatkozatot adjon atársas vállalkozásnak, és e választása alapján az egyéni vállalkozásában csakabban az esetben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...és b) pontjait alkalmazva akkor jár el helyesen, ha az önálló tevékenységetvégző személynek a teljes bevételre vonatkoztatott nyilatkozata szerinti részét(min. 50 százalék) tekinti adóalapot képező jövedelemnek, és az adóelőlegetabból vonja le....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 94. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a betétitársaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetesszemély útján látja el, akkor a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyielőírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A magánszemély csak abban az esetben helyesbítheti a járulékot, ha az ő jogszerűtlen nyilatkozata következtében nem vonta le a munkáltató az egyéni járulékot. Más esetben erre nincs lehetősége. Az Art. 19/B....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.