12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
2. cikk / 12 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
3. cikk / 12 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
4. cikk / 12 Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése
Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
5. cikk / 12 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
6. cikk / 12 Apaszabadság
Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
7. cikk / 12 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
8. cikk / 12 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
9. cikk / 12 Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után
Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
10. cikk / 12 Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
