SZÉP-kártya-juttatás két munkáltató esetén

Kérdés: Melyik munkaadónak kell megfizetni a keretösszegen felül adott juttatás utáni közterheket abban az esetben, ha egy munkavállaló párhuzamosan két munkáltatónál dolgozik, mindkettőnél kap SZÉP-kártya-juttatást, amelynek éves összege így meg fogja haladni a 450 ezer forintos rekreációs keretet? Az "A" munkáltató, amely a munkavállaló főállása, havi 20 ezer forintot, a "B" munkáltató pedig havi 25 ezer forintot utal a kártyára.
Részlet a válaszából: […] ...az egyidejűleg több munkáltatóval rendelkező, és több munkáltatótól béren kívüli juttatásban részesülő magánszemély nyilatkozata alapján, a más munkáltatók által kifizetett béren kívüli juttatások összegének beszámításával kell megállapítania azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a terhet (mind a bevallását, mind pedig a megfizetését) a Szocho-tv. 28. szakasza értelmében a munkavállalókkal tett egybehangzó nyilatkozat alapján a magyarországi foglalkoztató átvállalhatja. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka

Kérdés:

Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?

Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban egyetemlegesen felelnek.A munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármelyik munkáltató vagy a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti.A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – az Mt. 63. §-a (1) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenes megszüntetéséből eredő valamennyi követelést kártérítésként kezeli, ennek következtében a munkaviszony a megszüntető nyilatkozatban foglaltak szerint akkor is megszűnik, ha a megszüntetés utóbb jogellenesnek minősül a bírósági ítélet alapján. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...ütközik, de ilyen az is, ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit. Ennek legfontosabb következménye az, hogy a munkaviszony a megszüntető nyilatkozatban foglaltak szerint attól függetlenül megszűnik, hogy a megszüntetés utóbb jogellenesnek minősül a bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...adó-, illetve adóelőleg-megállapítási kötelezettsége. Ezt a fizetési kötelezettséget a foglalkoztató a magánszeméllyel közösen tett nyilatkozat alapján, egyetemleges felelősség mellett vállalhatja át akkor, ha a magánszemély a jövedelmet kifizetőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Keletkezik valamilyen jövedelme a munkavállalónak abban az esetben, ha a tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali célú használata esetén nem 9 forintot, hanem 20 forintot fizet kilométerenként? Milyen közterheket kell fizetnie a kifizetőnek, illetve a munkavállalónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót, valamint a Gjt. IV. fejezete alapján cégautóadót is kell fizetnie. A kifizetőnek a magánszemély költségnyilatkozata figyelembevételével megállapított jövedelem után keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoniértékkel összefüggésben – a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzónyilatkozata alapján – a foglalkoztató által átvállalt (ideértve az utólagosmegtérítést is) százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Béren kívüli juttatások több jogviszony esetén

Kérdés:

Kaphat-e étkezési utalványt mindkét munkahelyén az a munkavállaló, aki a heti 36 órás főfoglalkozású munkahelye mellett másodállásban is munkaviszonyban áll egy másik munkáltatónál? Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót valamelyik munkahelyén, illetve a juttatások megállapítása során figyelembe kell-e venni a másik munkáltatótól kapott juttatásokat?

Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy a munkáltató az adott munkavállalónak havonta 18 000 forint juttatást adhat béren kívüli juttatásként. Ugyanakkor nyilatkozattételi kötelezettséget nem ír elő a magánszemélynek több munkáltató esetén, és a magánszemély oldaláról nem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2