11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
2. cikk / 11 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
3. cikk / 11 Vezető állású munkavállaló
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
4. cikk / 11 GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló
Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
5. cikk / 11 Utólag fizetett munkabér
Kérdés: Elhalaszthatja a munkáltató a munkavállalói bérének kifizetését abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelenné vált, de 2-3 hónap múlva előreláthatólag nagyobb összegű bevételt realizál, amelyből valamennyi tartozását és a munkabéreket is ki tudja fizetni? Kell valamilyen írásbeli megállapodást kötni a munkavállalókkal ebben az esetben? Bevallhatja és fizetheti utólag, a kifizetés időpontjában a munkabéreket terhelő közterheket a cég annak érdekében, hogy ne veszítse el a köztartozásmentes adózói státuszát, vagy a bérek számfejtését és a közterhek bejelentését mindenképpen az esedékesség időpontjában kell megtenni? A munkáltató zavartalan működéséhez nagyon fontos, hogy szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
6. cikk / 11 Ekhós munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
7. cikk / 11 Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
8. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
9. cikk / 11 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
10. cikk / 11 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
