Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...2020. július 1-jétől pedig a minimálbér alapján a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ebben az esetben az érintettek nem főállású kisadózóként havi 25 000 forint tételes adó fizetésére lesznek kötelezettek.A másik megoldás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kizárja, hogy főállású legyen) külön fel kell hívnunk a figyelmet a Kata-tv. 2. § 8. pontja i) pontjának azon előírásaira, hogy a nem főállású kisadózói státuszt nem érinti, ha a 25 év alatti nappali tagozatos hallgató szünetelteti a tanulmányait. Ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...adó terheli. Ezzel szemben, ha a kft.-ben társas vállalkozónak is minősül, akkor a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében nem főállású kisadózó, és csak havi 25 ezer forint tételes adót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.Mindez azt jelenti, ha az érintett nem azért minősül nem főállású kisadózónak, mert saját jogú nyugdíjas, vagy rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással, vagy mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az említett vállalkozó nem tekintendő főállású kisadózónak, és havi 25 ezer forintos tételes adó fizetésére kötelezett. A nem főállású kisadózóra nem terjed ki a biztosítás, aminek egyik következménye, hogy az e tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozásában nem minősül főállású kis­adózónak [Kata-tv. 2. § 8. pontja]. A kisadózó egyéni vállalkozónak pedig nem főállású kisadózóként havi 25 000 forint tételes adót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 150 százalékának.Az osztalék egyértelműen nem tartozik ebbe a körbe, ahogy nem kell a kereseti korlátba beszámítani a nem főállású kisadózóként szerzett bevételt sem.Ezzel szemben a munkabért vagy a személyes közreműködésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ellátások kisadózó egyéni vállalkozó 6 millió forintot meghaladó bevétele után

Kérdés: Hogyan kerül ellátási alapként figyelembevételre a kisadózó egyéni vállalkozóként elért 6 millió forintot meghaladó bevétel után megfizetett 40 százalékos adó? Hogyan kell beszámítani ezt az összeget a minimálbér 18-szorosa szerinti kereseti korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...ami azt jelenti, hogy vagy öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozóról, tehát nem főállású kisadózóról van szó, vagy pedig korhatár előtti ellátásban (szolgálati járandóságban) részesülő, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] Ez az eljárás helytelen, a törvényesség visszamenőleges helyreállítására pedig sajnos csupán egyetlen lehetőség van. 2013. január 1-jétől mindenképpen be kell jelenteni a kft.-be a személyesen közreműködő tagot, mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozóként.Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Nem főállású kisadózó kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő társas vállalkozóként valóban saját jogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, s utána a kisadózó vállalkozás havi 25 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.