Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy egyéni vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát kiterjed rá a biztosítás, így havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Erre tekintettel kisadózóként a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján nem főállású kisadózónak minősül, és csak havi 25 ezer forintos kisadót kell fizetnie.Az optimálisabb járulékterhelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Kisadózó bt. végelszámolása

Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Részlet a válaszából: […] Azoknak a vállalkozóknak, akik korábban több vállalkozásban is kisadózóként voltak bejelentve, valóban választaniuk kell, tekintettel arra, hogy a Kata-tv. 7. §-a 2021. január 1-jétől kiegészült egy új (1a) bekezdéssel, amelynek értelmében ettől az időponttól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv 7. §-ának január 1-jén hatályba lépő új (1a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. A kérdésben említett vállalkozó úgy döntött, hogy az egyéni vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...2020. július 1-jétől pedig a minimálbér alapján a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ebben az esetben az érintettek nem főállású kisadózóként havi 25 000 forint tételes adó fizetésére lesznek kötelezettek.A másik megoldás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kisadózó fennálló munkaviszonyára tekintettel nem főállású kisadózónak minősüljön, munkaviszonyában a heti munkaidejének el kell érnie a heti 36 órát a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében. Jelen esetben ez a feltétel nem teljesül, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos

Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órát elérő foglalkoztatására tekintettel nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, míg "C" jogviszonyában nem főállású kisadózó.Abban az esetben, ha munkaviszonyában a munkaideje nem éri el a heti 36 órát, "B" jogviszonyában, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Egyházi személy társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszából: […] ...nem főállású kisadózói jogállás, illetve a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség kérdésben felvetett esetéhez kapcsolódó feltételek azonosak: a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében a kisadózó abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kizárja, hogy főállású legyen) külön fel kell hívnunk a figyelmet a Kata-tv. 2. § 8. pontja i) pontjának azon előírásaira, hogy a nem főállású kisadózói státuszt nem érinti, ha a 25 év alatti nappali tagozatos hallgató szünetelteti a tanulmányait. Ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó

Kérdés: Továbbra is főfoglalkozású kisadózónak kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót, aki a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherviselést választotta, és az egyéni vállalkozása mellett alapított egy egyszemélyes kft.-t is, amelyben heti néhány órás munkaviszony keretében működik közre?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében legalább heti 36 órás munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki nem főállású kisadózónak minősüljön.Ugyanakkor a kft. vonatkozásában nem esik szó az ügyvezetői teendőkről. Amennyiben ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.
1
2