Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 15 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...4. § k) pontja értelmében járulékalapot képezőjövedelem:1. az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet azadóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a Tbj-tv. 4.§ k) pontja a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – azösszevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó bevételnek azonrészét sorolja, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...4. § k) pontja,mely a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – az Szja-tv.szerinti összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származójövedelemnek azon részét vonja, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembekell venni. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek számít – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.