Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezés alatt. A meghatározás értelmében járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük. E tekintetben az illetőségük tehát nem játszik szerepet, a nem önálló tevékenységükből származó magyarországi jövedelmüket a munkavégzés helye szerinti ország, azaz Magyarország adóztathatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...pontjába foglalt főszabály szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy uniós állampolgárról van szó,társadalombiztosítási hovatartozását a közösségi koordinációs szabályokalkalmazásával kell megállapítani. Erre jelenleg még az 1408/71/EGK rendelet ésa végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet előírásai érvényesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...4. § k) pontja értelmében járulékalapot képezőjövedelem:1. az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet azadóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet azadóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk ugyan nem nevezte meg azt a jogviszonyt, amelynekkeretében a nyelvtanárok foglalkoztatása megvalósul, azonban úgy véljük, hogyesetükben munkaviszonyról van szó, már csak azért is, mivel munkáltatónaknevezi a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló magánszemély munkaviszonyból származó, de bérnek nemminősülő jövedelmet szerez, a társaság tagja pedig nem önálló tevékenységbőlszármazó összevont adóalapba tartozó jövedelemről. Az adóelőleg-fizetésikötelezettségre a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.