11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 CSED-jogosultság munkaviszony megszűnése után
Kérdés: El kell bírálnia a kifizetőhelynek a benyújtott CSED-igényt abban az esetben, ha a várandós munkavállaló munkaviszonya 2021. január 13-án megszűnt, 2020. december közepétől már a felmentését tölti, a felmentési időre járó bért teljes összegben megkapta, de a munkaviszony megszűnése előtt, 2021. január 9-én megszületett a gyermeke? Mennyi időre lesz jogosult így passzív jogon a CSED-re, illetve a CSED lejárta után jogosult lesz GYED-re az érintett munkavállaló?
2. cikk / 11 CSED folyósítása felmentési idő alatt
Kérdés: Megigényelheti a CSED-et az a várandós munkavállaló, akinek a jogviszonya felmentéssel megszűnik, végkielégítést kap, és a szülés várható időpontja március? Folyósítania kell a kifizetőhelynek az ellátást, vagy a felmentési bér mellett nem jogosult rá a kismama? A munkaviszony megszűnése után a munkaügyi központnál kell kérni az ellátás folyósítását?
3. cikk / 11 Nyugdíjazás
Kérdés: A munkáltatónak kell kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését, vagy értesíteni a dolgozót a munkaviszony megszűnéséről abban az esetben, ha elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? Amennyiben igen, akkor mennyi idővel a nyugdíjazás előtt kell ezt megtenni? Van felmondási, felmentési idő? A munkáltatónak kell kezdeményezni a nyugdíjazás elindítását?
4. cikk / 11 Közoktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása
Kérdés: Milyen módon és formában szüntethető meg a munkaviszonya egy nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézménnyel munkaviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott nőnek, ha rendelkezik 40 éves jogosultsági idővel, és igénybe kívánja venni az öregségi nyugdíjat? Milyen juttatások illetik meg a munkaviszony megszüntetésével?
5. cikk / 11 Rokkantsági nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.
6. cikk / 11 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
7. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló felmondása
Kérdés: Van-e felmondási ideje a nyugdíjas munkavállalónak, és ha igen, jár-e fizetés, illetve végkielégítés erre az időszakra?
8. cikk / 11 Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje
Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
9. cikk / 11 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
10. cikk / 11 Kft. ügyvezetőjének nyugdíjazása
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője 2004. április 30-án tölti be a 60. életévét. A munkaviszonyban töltött évei alapján a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így igénybe kívánja venni az ellátást. Jár-e neki felmentési idő, illetve fel kell-e mondani a kft.-nek, és jár-e a végkielégítés?