8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szakszervezeti tagdíj
Kérdés: Melyek azok a foglalkoztatási jogviszonyok, amelyekben nincs lehetőség 2024. január elsejétől a munkáltatói levonás útján teljesíteni a szakszervezetitagdíj-fizetési kötelezettséget, és kik azok a munkavállalók, akik számára a lehetőség továbbra is megmarad, és a törvény hatálybalépésével is munkáltatói levonással tesznek eleget az érdekképviseletitagdíj-fizetésnek?
2. cikk / 8 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
3. cikk / 8 CSED-jogosultság munkaviszony megszűnése után
Kérdés: El kell bírálnia a kifizetőhelynek a benyújtott CSED-igényt abban az esetben, ha a várandós munkavállaló munkaviszonya 2021. január 13-án megszűnt, 2020. december közepétől már a felmentését tölti, a felmentési időre járó bért teljes összegben megkapta, de a munkaviszony megszűnése előtt, 2021. január 9-én megszületett a gyermeke? Mennyi időre lesz jogosult így passzív jogon a CSED-re, illetve a CSED lejárta után jogosult lesz GYED-re az érintett munkavállaló?
4. cikk / 8 Határozott idejű munkaszerződés lejárta
Kérdés: Megszüntethető a határozott idejű munkaviszony abban az esetben, ha a munkavállaló a szerződés lejárta előtt betegállományba kerül? Jár a dolgozónak társadalombiztosítási ellátás a szerződés lejárta után? Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak a szerződés lejárta után ebben az esetben?
5. cikk / 8 Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása
Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
6. cikk / 8 Próbaidő alatt keresőképtelenné váló munkavállaló táppénze
Kérdés: Hány napig jogosult táppénzre az a biztosított, aki a próbaidőn belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen beteg lett? A próbaidőből még egy hónap van hátra. Jelenlegi jogviszonya előtt 30 napig passzív jogon részesült táppénzben. A megelőző munkahelyén volt 2 éves munkaviszonya. E munkáltatótól jogosult lesz-e 90 nap passzív táppénzre? Kérhet-e méltányosságból táppénzt az OEP vezetőjétől? Munkanélküli-segélyre jogosult lesz, s ez alapján kaphat-e terhességi-gyermekágyi segélyt és gyermekgondozási díjat?
7. cikk / 8 Passzív jogú táppénz
Kérdés: A munkaviszony megszűnését követően meddig jogosult táppénzre egy volt munkavállaló, ha ún. táppénzelőzménye nem volt, több éve fennálló munkaviszonya 2004. április 10-én megszűnt, és a felmondási idő alatt, 2004. április 5-én keresőképtelen állományba került?
8. cikk / 8 Táppénzjogosultság végkielégítés esetén
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek munkaviszonya 2003. augusztus 15-én megszűnt, hathavi végkielégítésben részesült, és 2003. augusztus 18-án passzív jogon táppénzes állományba került? Változnak-e a jogosultság feltételei abban az esetben, ha a dolgozó új munkaviszonyt létesít, illetve munkanélküli-ellátásban részesül?