Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...Márpedig a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében kizárólag a főállású kisadózó minősül biztosítottnak, azaz a munkaviszony létesítésének napján – amennyiben az a heti 36 órát eléri – megszűnik a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...– elsősorban a gyermek gondozása céljából illeti meg a munkavállalót, az ettől eltérő célú felhasználása -?például másik munkaviszony létesítése – szó szerinti értelmezés esetén nem felel meg a törvénynek, kivéve talán azt az esetet, ha a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] Semmi akadálya annak, hogy a 20 százalékos tag heti 20 órásmunkaidő mellett munkaviszony keretében lássa el a fodrászi teendőit atársaságnál. Reá nézve – amennyiben keresete nem éri el a mindenkori minimálbérösszegét – a szolgálati idő arányos csökkenésén túl ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.