5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés:
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
2. cikk / 5 Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
3. cikk / 5 Kft.-tag rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
4. cikk / 5 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
5. cikk / 5 Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése
Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
