9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa
Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
2. cikk / 9 Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
3. cikk / 9 Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
4. cikk / 9 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
5. cikk / 9 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
6. cikk / 9 Megbízott ekhója
Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
7. cikk / 9 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
8. cikk / 9 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
9. cikk / 9 Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére
Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
