Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. Amennyiben elfogadjuk, hogy a külföldi személy a magyar cég ügyvezetését továbbra is az anyacéggel fennálló munkaviszonya keretében kiküldetésben végzi, akkor a 987/2009/EK rendelet 21. cikke, valamint a Tbj-tv. 56/A. §-a és a 2011. évi CLVI. tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...képviselője(tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester. Az előbbiekben felsorolt jogviszonyok között nem szerepel amunkaviszony, ennélfogva az összeszámítási szabály sem vonatkozhat rá. Emiatt amegbízási jogviszony tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Választott tisztségviselők munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...(Megjegyezzük, hogy a választotttisztségviselők díja után 2010 előtt sem munkaadói, sem munkavállalói járulékotnem kellett fizetni.) A munkaviszonyban is álló tisztségviselők esetén csakannyiban más a helyzet, hogy a részükre a munkaviszonyuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben ezeka tények nem állnak fenn, a nyugellátását nem kell szüneteltetni. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
Részlet a válaszából: […] ...15 eurónak megfelelő összeg elismerhetőigazolás nélkül költségként, viszont az Szja-tv. értelmében külszolgálat címénkizárólag a munkaviszonyban álló munkavállalónak fizethető ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...betöltötte, feltéve hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, ésbiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyát 2005-ben, illetve 2006 első félévében a régiGt. alapján kellett megítélni, mely szerint vagy megbízási vagy munkaviszonybanállónak kellett tekinteni. Az APEH álláspontja szerint – melyet a bíróságokítélkezési gyakorlata is megerősített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetői tevékenységgel összefüggésben semmilyentársadalombiztosítási kötelezettség sem merül fel, tekintve, hogy 0 forinttiszteletdíjjal rendelkező választott tisztségviselőről van szó.Egészen más a helyzet a társaság tevékenységében történőszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban munkavégző személyre, illetve aválasztott tisztségviselőre – ez utóbbi körbe tartozik az ügyvezetői teendőketnem munkaviszony keretében ellátó személy – nem terjed ki a biztosítás, ha ajárulékalapot képező (adóelőleg számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2