Kivaalap megállapítása

Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kisvállalati adó alapját növelni kell a személyi jellegű kifizetésekkel.Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján e szabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 70. §-a értelmében a munkáltató, amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A felmentési idő számításánál a töredéknapot a munkavállaló javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Ekhós munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...körébe tartozó egyéb feladatokat is a heti 10 órás munkaidőre szóló munkaszerződés alapján látja el, ezért őt kizárólag munkaviszonyban álló biztosítottként kell bejelenteni, és csak ezen a jogcímen keletkezik utána az adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: 2012. január 1-jétől az ügyvezetés társas vállalkozói jogviszonyt eredményez. Többes jogviszonyként lehet-e értelmezni egy kétszemélyes kft. egyik tagjának megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetői tevékenységét és a társaságban heti 40 órás munkaviszony keretében végzett munkát? Fizethető-e továbbra is a főfoglalkozású munka­viszony után a járulék, és tekinthető-e az ügyvezetés heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, haa társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nemmunkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).Ezen túlmenően társas vállalkozónak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...esik biztosítás alá, de nemminősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, és nem olyan társas vállalkozó,aki egyidejűleg munkaviszonyban áll legalább heti 36 órás munkaidővel,illetőleg nem olyan társas vállalkozó, aki egyidejűleg közép-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem, és nem a minimum-járulékalap után fizeti meg.Ugyanezen tag után, ha egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járómunkaviszonyban áll, a társaságnál csak akkor keletkezik járulékfizetésikötelezettség, ha részére a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...20. § (2) bekezdése értelmében az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is – után haviátlagban legalább 125 ezer forint – részmunkaidő esetén ezen összeg arányosrésze –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...erre a célra rendszeresítettnyomtatványon bejelentést tesz az állami adóhatóságnak."Ez azt jelenti, hogy amennyiben a biztosítottnak, aki amunkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamentiképviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.