Diákok keresőképtelensége

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
Részlet a válaszából: […] ...diákok nyári szünetben történő foglalkoztatásának formái, a munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási szerződéssel), iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzéssel, és egyszerűsített foglalkoztatottként is történhet.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] Az anyának egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39. §-a (4) bekezdésének értelmében, ha a biztosítottnak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, a táppénzre, a CSED-re, a GYED-re, a baleseti táppénzre való jogosultságát, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Távolléti díj és táppénz alapja

Kérdés: Hogyan alakul a betegszabadság idejére járó távolléti díj és a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki havonta a minimálbérig a személyijövedelemadó-törvény, az e feletti kereset vonatkozásában pedig az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásra vonatkozó törvény szabályai szerint adózik és fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdése értelmében. (Noha itt a kérdésben foglaltak alapján nem erről van szó, a teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy munkaviszony esetén is lehetséges a teljes munkabérre az ekho szerinti adózást választani, amennyiben a munkavállaló nyugdíjas,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Francia munkavállaló táppénze

Kérdés: Több éve Magyarországon működő francia gazdasági társaság francia állampolgárságú munkavállalója 2004. május 17-étől keresőképtelen beteg és táppénzt igényel. Hogyan kell a dolgozó táppénzjogosultságát megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...az határozza meg, hogy mennyi folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. Nem lehet figyelembe venni a május 1-je előtt Magyarországon munkaviszonyban töltött időt. Ha az igénylő biztosítási időt nem tud igazolni, táppénzre a betegszabadság lejártát követően 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kifizetett biztosítási kötelezettség alá eső személyijövedelemadó-alapból nem kell levonni akkor, ha a munkavállaló a munkaviszonyában a heti 36 órát ledolgozza.Tekintettel arra, hogy a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék szoros összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.